Alapszabály

XVIII. KER. RÓZSA NYUGDÍJAS KLUB EGYESÜLET

A 2022. NOVEMBER 07. NAPJÁN KELT

ALAPSZABÁLYA


Az 1987. évben megalakult Rózsa Nyugdíjas Klub civil társaság tagjai úgy határoztak, hogy a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezések szerint Egyesületté alakulnak és az alapító tagok az alábbi tartalommal fogadják el az Egyesület alapszabályát:

 

I. Az Egyesület neve és székhelye, működési területe és jogállása

1. Az Egyesület neve: XVIII. ker. Rózsa Nyugdíjas Klub Egyesület („Egyesület”)

2. Az Egyesület rövidített neve: Rózsa Nyugdíjas Klub

3. Az Egyesület önkéntesen létrehozott; önkormányzattal rendelkező jogi személy. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. Az Egyesület székhelye: 1183 Budapest, Üllői út 454. A lph. 3.5.

5. Az Egyesület működési területe: Magyarország

6. Az Egyesület honlapja: www.rozsanyugdijasklub.hu

7. Az Egyesület elektronikus levélcíme: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

8. Az Egyesület emblémája: 120 fokos szögben döntött piros rózsaszál 5 zöld szín átmenetes levéllel, felett félkörívben a Rózsa Nyugdíjas Klub neve nyomtatott piros nagybetűvel, alul egyenes vonalban nyomtatott piros nagybetűvel a helység és a kerület megnevezésével.

9. Az Egyesület bélyegzője: (bélyegző kinézetének leírása)

10. Az Egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. Az Egyesület célja

1. Az Egyesület célja:
Nyugdíjasok részére a közösségben rejlő erő felhasználásával, a nyugdíjas tagok életminőségének javítása, érdekeinek sokoldalú képviselete. Az Egyesület mindennapi céljai közé tartozik olyan egészségmegőrzési, kulturális és sporttevékenységek szervezése, programok összeállítása, rendezése, amely elősegíti a tagok tartalmas közösségi társas együttlétét, a nyugdíjas élet minél teljesebb, tudatos megélését.

2. Az Egyesület a céljai elérése érdekében az alábbi tevékenységek és közhasznú tevékenységek - közfeladatokhoz kapcsolódó – ellátását tekinti feladatának:
- nyugdíjas utazó klubként, gyógyturizmus keretében fürdők látogatása, múzeumok és városok látogatása, különböző témájú előadások szervezése. Ennek megfelelően a klub tevékenységét a heti klubnapokon, a rendszeres programokon fejti ki.
- magas szintű és igényű, közös tevékenység, programok, rendezvények, kulturális-, szabadidős, sporttevékenység, képzések és ismeretterjesztő előadások szervezése, különös tekintettel a testi és szelleme egészség megőrzésére (közfeladat: kulturális, szociális tevékenység),
- közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása (közfeladat: kulturális tevékenység)
- segítségnyújtás a nyugdíjasok részére a mindennapi élet nehézségeiben (közfeladat: szociális tevékenység)

3. Az Egyesület a működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel biztosítja.

4. Az Egyesület kizárólag az egyesület közhasznú célszerinti tevékenysége megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

5. Az Egyesület által rendezett programokon, eseményeken minden érdeklődő nyugdíjas személy részt vehet.

III. Az egyesület tagsága

Az egyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:
a) rendes tagok
Az egyesület rendes tagja lehet az a nyugdíjas személy, aki más nyugdíjas szervezetnek (pl. klub, civil szervezet, civil társaság) nem tagja, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, valamint az egyesületi tagdíjat megfizeti.
b) pártoló tagok
Az egyesület pártoló tagja lehet, aki/ami az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja. Az egyesület szerveibe nem választhatnak és a döntéshozatalban csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
c) tiszteletbeli tagok
Az egyesület tiszteletbeli tagjainak azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatják. Az egyesület szerveibe nem választhatnak és a döntéshozatalban csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

IV. A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi rendes tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően az írásbeli belépési kérelemnek (2. számú melléklet) a vezetőség általi elfogadásával keletkezik. Az írásbeli belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A felvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következő közgyűlésen kell megtárgyalni.
Nem lehet elutasítani azt a jelentkezőt, aki a vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és az aktuális tagdíjat megfizette.

2. A tiszteletbeli tagok esetében a tiszteletbeli tagság a vezetőség javaslatára a közgyűlés általi választással és a tag általi elfogadásával jön létre.

3. Az Egyesület vezetősége az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzéken tartja nyilván. A hatályos tagjegyzék az Egyesület hatályos Alapszabályának elválaszthatatlan mellékletét képezi.

V. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ a tag kilépésével
b./ a tag halálával
c./ a tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület vezetéséhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának a vezetőséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. A vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés és a vezetőség határozatát súlyosan sértő magatartást tanúsít, továbbá amennyiben az egyesület céljaival, szellemiségével ellentétes magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha a tagdíj fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesítette. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a tagdíjfizetési határidő mulasztás elteltét követően a vezetőség írásban – 15 napos póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VI. A tagok jogai és kötelezettségei

A) Rendes tagok jogai és kötelezettségei

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:
a) az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c)a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, ajánlásokat és észrevételeket tenni
d) az egyesület irataiba betekinteni, felvilágosítást kérhet az egyesület tisztségviselőitől
e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn
f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

2. Az egyesület rendes tagjának a kötelezettségei:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Az egyesület tagjának kötelezettsége az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának önkéntességen alapuló elősegítése.
b) Köteles az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. Az Egyesület fejlődésének és eredményességének elősegítése.
c) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül a vezetőséghez bejelenteni.
d) Köteles az Egyesület hírnevéhez méltó magatartást tanúsítani.
e) köteles megóvni az egyesület vagyonát
f) köteles a tagdíjat határidőben megfizetni

Az Egyesület valamennyi rendes tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

B) A pártoló tagok jogai és kötelezettségei

1. Az egyesület pártoló tagjának a jogai:
a) javaslatokat tehet az Egyesület működésével kapcsolatban
b) javaslatokat tehet az Egyesületet, annak szerveit, valamint a működési kört érintő kérdések megtárgyalására
c) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, így tanácskozási, javaslattételi joggal a közgyűlésen is.

2. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
a./ Az Egyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint az egyesület szervei által hozott határozatok megtartása
c./ a vállalt hozzájárulás megfizetése.

C) A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

Az Egyesület közgyűlése a vezetőség javaslata alapján tiszteletbeli tag címet adományozhat azon személyek részére, akik az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységükkel, kiemelkedő munkájukkal, erkölcsi, anyagi segítségükkel hozzájárulnak az egyesület céljainak megvalósításához.

1. Az Egyesület tiszteletbeli tagjának a jogai:
a) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület, valamint szerveinek működésével kapcsolatban
b) javaslatokat tehet az Egyesület, valamint a működési kört érintő kérdések megtárgyalására
c) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén.

VII. Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:
A) Közgyűlés
B) Vezetőség

A) A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A tag a közgyűlésen a tagsági jogát személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre szól. A meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell az Egyesület vezetőségéhez benyújtani.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő (egy) szavazattal rendelkezik.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) tiszteletbeli tagi cím adományozása, visszavonása,
j) az egyesület – más szerv hatáskörébe nem utalt – szabályzatainak megállapítása, módosítása,
k) a végelszámoló kijelölése,
l) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
m) közhasznúsági melléklet elfogadása

3. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

4. A közgyűlést a vezetőség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt elektronikus levélben kiküldött meghívóval, az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel valamint az Egyesület által tartott klubfoglalkozáson történő szóbeli értesítéssel, a vezetőség által elfogadott a közgyűlés megtartására alkalmas helyre hívja össze elektronikus úton, igazolható módon, a tagnak – az általa kifejezetten kézbesítés céljára megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel kell nyilvánosságra hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a vezetőség 2 napon belül dönt. A vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha a vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5. Az ügyvezető köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni
a) a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
b) a vezetőség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján
c) a rendes tagok legalább 1/3-ad írásbeli kérelmére
d) bíróság kérelmére
Az a) pontban felsorolt esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Amennyiben a meghirdetett időpontban a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult 50%-a +1 fő nincs jelen, akkor a közgyűlést 10 perccel későbbi időpontra, de változatlan napirenddel ki kell tűzni.
A 10 perccel órával későbbre kitűzött közgyűlés a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes. A meghívóban a határozatképességre vonatkozó szabályt minden esetben közölni kell. A megismételt közgyűlés a jelenlévők létszámára tekintet nélkül akkor határozatképes, ha a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.

7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.
A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a jelenléti ívre utalással a megjelent személyeket a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés jóváhagyásához a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

Egyszerű szótöbbséggel elfogadható határozat esetén a határozat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jelenlévők 50%-a + 1 fő azt elfogadja (igen szavazattal szavaz)

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)kal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel egyidejűleg.

13. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt a vezetőség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék a vezetőség részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a vezetőség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését a vezetőségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - a vezetőség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

B) Vezetőség

1. A vezetőség az egyesület 7 tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület vezető tisztségviselői a vezetőség tagjai. A vezetőség saját ügyrendje alapján tevékenykedik. A vezetőség az ügyvezető irányításával gondoskodik az Alapszabály betartásáról, a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról, koordinálja a tagok tevékenységét.

2. A vezetőség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A vezetőség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. A vezetőség a vezetőjét (ügyvezető) maga választja tagjai közül.

3. A vezetőség tagjai tisztségüket általában társadalmi munkában látják el. A tisztségük ellátásával kapcsolatos költségek megtérítését kérhetik, amely lehet utazási (busz, vonat, személygépkocsi) költség, telefonköltség, esetlegesen szállásköltség. A költségtérítés mértékéről az ügyvezető dönt.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
g./ az egyesületből történő kizárással.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

4. Tisztségviselők megválasztása

A vezetőség tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát az ügyvezető terjeszti a közgyűlés elé. A jelölőlistán szereplő jelöltek mellett a közgyűlésen további jelöltekre lehet javaslatot tenni.
A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani.
Új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.

5. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület ügyvezetője:

Tóth Jánosné 

A vezetőség tagjai:

Banai Jánosné 
Fórizs József 
Kaszás Andrásné

Kis-Kapin Károlyné
Vojtikovszky László 
Vojtikovszky Lászlóné 

Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület ügyvezetője, aki felelős a vezetőség munkájáért.

6. A vezetőség tagjai kötelesek egymással rendszeres kapcsolatot tartani és szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal (negyedévente) ülést tartani.

A vezetőségi ülésen történő jelenlévőnek kell tekinteni a fizikai jelenléten kívül, amennyiben a vezetőség tag elektronikus vagy távközlési eszközzel folyamatosan követni tudja a vezetőségi ülésen történő eseményeket és ezen keresztül módja van bekapcsolódni a megbeszélés folyamatába (kihangosított telefon, skype, MSN, konferencia telefonvonalak, stb). A használt elektronikus vagy távközlési eszköznek biztosítania kell a tagok egymás közti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációját (párbeszédet és vitát). Az ehhez szükséges technikai eszközöket a vezetőségi tagnak kell megszerveznie és biztosítania.

További feltétele a jelenlét elismerésének, hogy a vezetőségi ülés megkezdését megelőzően – a vezetőségi tag azonosítási érdekében – a vezetőségi tag írásban jelentse be az ügyvezető részére az Egyesület által nyilvántartott elektronikus címéről, hogy elektronikus úton kíván bekapcsolódni a vezetőségi ülés menetébe, a kapcsolódás módját, telefonszámát, illetve egyéb azonosítóját, valamint megjelölve a vezetőségi ülés dátumát. A bejelentéshez csatolnia kell a személyazonosításra alkalmas dokumentumának másolatát. Ezt a bejelentést meg kell őrizni a vezetőségi ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként.

7. A vezetőség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A vezetőség határozatképes, ha ülésén az összes vezetőségi tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott vezetőségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni.
A vezetőség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy (Egyesület) terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

8. A vezetőség üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők listáját, a tárgyalt napirendi pontokat a tárgyalás sorrendjében, az egyes napirendi pontokhoz történő hozzászólások lényegét, a határozathozatalnál a döntést támogatók és ellenzők számát és (igennel és nemmel szavazók számát), a döntés sorszámát, a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, a végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejét. A jegyzőkönyvet az ügyvezető vezeti. A jegyzőkönyvet az ügyvezető írja alá és egy vezetőségi tag hitelesíti aláírásával.

9. Az ügyvezető a vezetőség ülését követő nyolc napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv és a határozati kivonatok nyilvánosságra hozataláról oly módon, hogy azokat az Egyesület internetes honlapján helyezi el. A határozati kivonatokat azon személyekkel, akikre vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz elektronikus úton, az érintett tag által kifejezetten kézbesítés céljára megadott elektronikus levelezési címre történő közlés útján kell értesíteni, a vezetőségi ülés időpontját követő nyolc napon belül. A vezetőség határozatai ellen a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a közgyűlés a soron következő évi rendes közgyűlésen tárgyalja.

10. A vezetőség évente egyszer a rendes Közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

11. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az ügyvezetőhöz, illetve a vezetőséghez.
VIII. Az egyesület gazdálkodása és vagyona

1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a) magán- és jogi személyektől kapott adomány
b) a reklámtevékenységből származó bevételek
c) pályázatok (kerületi, fővárosi, nemzetközi) és állami támogatás
d) másodlagos gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek.
e) tagdíj, pártoló tagi vagyoni hozzájárulás
f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
g) egyéb bevételek

3. Az egyesület költségei:
a) az alaptevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
b) a működési költségek
c) másodlagos gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
d) egyéb költségek

4. Az egyesület vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg)
b) készpénzre szóló követelés
c) sporteszközök, sportfelszerelések

5. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél érdekében, vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai csak tagdíjuk megfizetésére kötelesek, az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület nevében vagy javára az ügyvezető írásbeli meghatalmazás alapján adományt gyűjthet, adománygyűjtés azonban nem járhat az adományozók illetőleg más személyes zaklatásával a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével

6. Az Egyesület rendes tagjai 2023. évtől kezdődően tagdíjat fizetnek. A rendes tagok a tagdíjat egyösszegű teljesítéssel, vagy két egyenlő részletben kötelesek megfizetni, mégpedig úgy, hogy a tagdíj egyösszegű megfizetése esetén a teljes összeget a tárgyév március 31. napjáig, két részletben történő megfizetés esetén az első félévi tagdíjat a tárgyév március 31. napjáig, a második félévi tagdíjat a tárgyév június 30. napjáig kötelesek az Egyesület részére készpénzben, nyugta ellenében vagy az Egyesület bankszámlaszámára megfizetni. Az Egyesületbe belépő tag az aktuális félévre jutó tagdíjat az egyesületi tagként történő elfogadásáról rendelkező határozat kézhezvételével egyidejűleg köteles megfizetni azzal, hogy amennyiben a tárgyév első félévében lett az Egyesület tagja, a második félévi tagdíjat a tárgyév június 30. napjáig köteles megfizetni az Egyesület részére. A 85. életévet betöltött tagok, azon félévtől számítottan, amikor 85. életévüket betöltik, nem kötelesek tagdíjat fizetni.

7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

8. A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Egyesület elkülönítve tartja nyilván.

IX. A határozatokra
és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

1. A közgyűlés és a vezetőség határozatait az ügyvezető a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része egytől induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy a vezetőség határozata (Vez. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

2. A közgyűlés, illetve a vezetőség döntéseiről az érintetteket a vezetőség haladéktalanul elektronikus úton, igazolható módon – a tagnak az általa kifejezetten kézbesítés céljára megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítéssel – értesíti azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen. Az ügyvezető, mind a vezetőség, mind a közgyűlés aktuális határozatainak, az éves beszámolónak és egyéb gazdasági, pénzügyi jelentéseknek a megismerhetőségét, nyilvánosságát az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel biztosítja.

4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül biztosítja.

5. Az Egyesület ügyvezetője megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

6. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők.

7. Az Egyesület szolgáltatásai az Egyesület internetes honlapján ismerhetőek meg.

X. Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

1. Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogutód nélkül történő megszűnés
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

5. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

XI. Záró rendelkezések

Az egyesület Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az egyesület vezetősége jogosult. A vezetőség állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára, illetőleg szervére nézve kötelező.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), amint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2022. november 07.

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat használunk. Ezek egy része nélkülözhetetlen az oldal működéséhez, míg mások az oldal és a felhasználói élmény javítását segítik (követő cookie-k). Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a sütiket vagy sem. Felhívjuk figyelmét, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem fogja tudni használni a webhely összes funkcióját.